Teleltetni tudni kell! - A leander

Napjainkra egyre népszerűbbek a mediterrán növények, amelyek közül a legnagyobb kedvenc továbbra is a leander. Míg Olaszországban az autópályák mentén sövényt alkot, nálunk 1-1 tő formájában díszíti a kertet, teraszt. A növénycsoport egyetlen nagy hátránya a nevében rejlik, ugyanis a saját éghajlati övi növényeinkkel szemben a hideget nem viselik el.

Ezért ha szeretnénk, hogy megérje a következő nyarat, akkor télen, amikor a fagypont alá megy a hőmérséklet, teleltetnünk kell.
Jó hír, hogy a mediterrán növények közül a leander telel a „legszebben”. Ha edényben van, akkor egyszerű bevinni, de ha ki van ültetve, akkor legalább akkora, de inkább nagyobb (hiszen évközben a növény hajtott is) földlabdával kell kiásni, mint amekkorával tavasszal kiültettük.
A súly miatt inkább műanyag cserépbe érdemes tenni, aminek, ha lehet füle is van, virágfölddel vagy kerti földdel feltöltve. Ekkor ne vágjuk vissza, ne tápoldatozzuk, hiszen téli vegetálásra készül, de ha bármilyen betegsége van, az ellen permetezzük le, mielőtt bevisszük!
A jó időzítés sokat számít! A hajnali mínusz 1-2 fokot még bírja, de amint tartósan fagypont alá esik a hőmérséklet, azonnal be kell vinni. Ez októberre, de inkább novemberre esik. Túl korán sem érdemes kezdeni a teleltetést, mert feleslegesen lerövidítjük a - leamder számára nálunk amúgy sem túl hosszú - vegetációs időszakot

Hová vigyük a néha ÓRIÁS növényt?
Egy teljesen fagymentes hely, ahol állandó 5-10 celsius fok hőmérséklet van, és minimális természetes fény bejut, tökéletes. Ez lehet pince, garázs, lépcsőház, tároló, kazánház, stb.

A legfontosabb a fény-hőmérséklet-víz egyensúly fenntartása. A kisebb cserépben lévőket 2-3 hetente, a nagyobbakat elég havonta egyszer meglocsolni, de tápanyagot a teleltetés során egyátalán nem kell adni!
Ha nincs meg a fenti egyensúly a növény jelzi: elegendő vízzel és kevés fénnyel ún. etiolált (nyurga, világoszöld, gyenge) hajtást hoz. Erre teleltetés előtti vagy közbeni metszés következtében még nagyobb esély van. Túl magas hőmérsékleten kevés vízzel pedig egyszerűen kiszárad. További veszélyek is leselkednek rá, mert a legyengült, épphogy vegetáló növényt könnyebben támadják meg a levéltetvek, pajzstetvek, takácsatkák (főleg száraz meleg helyen), gombabetegségek (pedig párás környezetben) és ekkor elkerülhetetlen a felkopaszodás.

Ezek elkerülése végett a növényeket legalább az öntözések alkalmával át kell nézni, hogy ne tavasszal derüljön ki, mennyire betegek és legyengültek. Ha nem ideálisak a teleltetés körülményei, akkor a fenti kórokozók és kártevők ellen érdemes megelőzésképpen védekezni. Különben tavasszal a beteg és kopaszt hajtásokon csak erős visszavágással és permetezéssel lehet segíteni, ami akár hónapokkal is késleltetheti a virágzást.

Meddig tartson a teleltetés?
Abban a pillanatban, amikor a nappali hőmérséklet 15 fok fölé kúszik és elmúlnak az éjszakai fagyok, ki lehet vinni. Ez általában április folyamán van, de biztos hajnali fagymentességre csak május közepétől lehet számítani.


E köztes időben figyelni kell a meteorológiai előrejelzéseket, és fagyos hajnalokon visszavinni vagy takarni kell a növényt.
Miután végleg kikerült, jöhet a metszés, tápoldatozás, földfrissítés, esetleg az átültetés.