Változatos sövények

Mióta az emberek díszkerteket építenek épületeik köré, azóta sövények is léteznek. Gondoljunk csak a barokk kertek precízen nyírt buxus-labirintusaira, vagy a vidéki Anglia birtokait elválasztó, szabadon növő lombos sávokra. Népszerűségük ma sem csökkent, és a rendelkezésre álló növényfajták miatt változatosabb növénysorokat telepíthetünk, mint bármikor ezelőtt.

A sövényünk tervezésekor legfontosabb kérdés, hogy milyen funkciót fog betölteni: takarni szeretnénk vele kertünket az utcától vagy a szomszédoktól, kertrészeket akarunk elkülöníteni vagy elzárni, vagy az a cél, hogy kiemeljünk egy díszburkolatot, kerti utat vagy ágyást.

Takaráshoz olyan fajtákat válasszunk, melyek gyors és magas növekedésűek, sűrű ágrendszert képesek kialakítani, és, ha télen is "rejtve" akarunk maradni, akkor örökzöldek is.

Helyszűke esetén ma is a legnépszerűbbek a nyugati tuja keskeny, oszlopos fajtái, a malonyai és a smaragd tuja (’Malonyana’ és ’Smaragd’), melyek nyírás nélkül is szép falat alkotnak, viszont elterjedt használatuk miatt kertünk veszíthet egyediségéből. A széles, oszlopos tuja fajtáknál a (’Columna’ és a ’Fastigiata’) nagyobb tőtávval számolhatunk.

Gyors növekedésűek és változatos színűek, de rövidebb életűek és hónyomásra érzékenyebbek az oszlopos borókák: ’Hibernica’, ’Moonglow’, ’Wichita Blue’, ’Springbank’, ’Skyrocket’, ’Spartan’.
Szép, mélyzöld keskeny és nyíratlan sövény készülhet még a hibrid oszlopos tiszafából (Taxus media ’Hicksii’ és ’Hillii’) is, de ez kevésbé sűrű, lassabb növekedésű és mérgező (!) növény.

Nagyobb helyigényű nyírt sövény esetén már szélesebb a paletta a tű és pikkelylevelű örökzöldek között: nyugati tuja (Thuja occidentalis ’Brabant’, ’Europe Gold’, ’Yellow Ribbon’), óriás tuja (Thuja plicata ’Atrovirens’, ’Excelsa’) hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana ’Columnaris’, Pelt’s Blue’, ’Barabits Gold’, ’Stardust’) fajták, szerb lucfenyő (Picea omorika), és a leyland ciprus (x Cupressocyparis leylandii). Ez utóbbi talán a legalkalmasabb a célra, gyors növekedésével (akár 60-100 cm egy év alatt), visszafogott víz és tápanyagigényével, és jó betegségekkel szembeni ellenálló képességével.

Ha némi mediterrán vagy távol-keleti hangulatra vágyunk kertünkben, számos lomblevelű örökzöld sövénynövény áll rendelkezésünkre: magas babérmeggy fajták (Prunus laurocersus ’Caucasica’, ’Magnolifolia’, ’Herbergii’), a prágai bangita (Viburnum x pragense), a ráncoslevelű bangita (Viburnum rhytidophyllum), a japán kecskerágó (Euonymus japonica), a korallberkenye (Phottinia serrulata), és a télálló bambuszok.

Nem feledkezhetünk meg a lombhullató sövényekről sem, mert az örökzöldek ridegségével szemben ezek színes lombja és virága életet visz a kertbe. Magas és kellően sűrű növényfalat alkot a gyertyán (Carpinus betulus) és mezei juhar (Acer campestre), és mivel mindkettő honos nálunk, jobban illeszkednek a hazai tájba. Megfelelő ifjítás mellett a legtöbb magas, virágos cserje is alkalmas takarásra (pl.: aranyvessző, jezsámen, fagyal, magas gyöngyvesszők, somok, stb.)

Kertrészek elkülönítésénél már nem szempont a nagy magasság, csak egy határozott növénysor. Erre a célra a adódik tiszafa (Taxus baccata, mérgező növény!), alacsony babérmeggyfajták (’Mari’, ’Etna’, ’Otto Luyken’), japán kecskerágó, a buxus, a fagyal, stb..

Elzárásra célszerű tüskés növényekből sövényt telepíteni: A tűztövis (Pyracantha coccinea) színes bogyóival is díszít, lombja enyhe teleken zöld marad. A vérborbolya (Berberis thunbergii ’Atropurpurea’) ugyan lombhullató, de csodaszép bordóak a levelei. Az sárga virágú, és kék bogyójú, örökzöld júlia borbolya (Berberis julianae) pedig a legádázabb betolakodót is távol tartja töviseivel.

Az alacsony sövények kísérhetnek utat vagy lezárhatnak ágyást, és általában kis növekedésű virágos cserjékből (cserjés pimpó, levendula, orbáncfű, alacsony gyöngyvessző fajták) és lomblevelű örökzöldekből (buxus, kúszó és törpe kecskerágók) állnak.

Bármilyen jellegű sövényről is legyen szó kertünkben, mindig tartsuk szem előtt a az örökzöldek és lombos növények egyensúlyát és a változatosságot, és akkor jó úton haladunk, hogy kerti környezetünkben egyesítsük a funkciót, a szépséget és a harmóniát.