Mikor ültessünk?

Három kérdés merül fel bennünk, ha kertünkbe új növényt szeretnénk ültetni: mit? mikor? és hogyan?

Tegyük fel, hogy megvan a kiszemelt növényünk, és az ültetés gyakorlati megvalósításáról is vannak elképzeléseink. Ekkor már csak a helyes időzítést kell kitalálnunk, hogy növényünk jól begyökeresedjen és fejlődjön. A legtöbben közülünk az őszi telepítésre esküsznek, de sokan vannak azok is, akik inkább tavasszal ragadnak ásót, és szinte mindenki elveti a nyarat, és főleg a telet.

Pedig ültetni szinte egész évben lehet! Persze nem mindegy, hogy az év melyik szakában, milyen fajtájú, kiszerelésű növényről van szó, és vannak körülmények, amelyek fizikailag teszik lehetetlenné a munkát.

A szabadgyökerű növényeket földlabda nélkül szedik fel a termesztőhelyről, és ahogy a neve is utal rá, a gyökerek föld nélkül vannak. Így kerül értékesítésre is, minek előnye, hogy könnyebb szállítani, kezelni, ezért ezek olcsóbbak is földlabdás, vagy konténeres társaiknál. Legtöbbször gyümölcsfákat, bogyós gyümölcsöket, szőlőfajtákat, rózsákat, olcsó tömegcserjéket (pl. fagyalt), vagy kevésbé értékes fiatal díszfákat forgalmaznak így. A kevés hajszálgyökér miatt ültetési idejük nagyon behatárolt: ha van lehetőség a rendszeres öntözésre, akkor késő ősszel és kora tavasszal egyaránt ültethetőek, ha pedig inkább a természetes csapadékra bíznánk a növényeket, akkor az ősz az előnyösebb, mert így hosszabb időt hagyunk a begyökeresedésre a nagy melegek érkezéséig.

Faiskolákban a földlabdás dísznövényeket a lomb nagyságához igazodó méretű talajjal együtt emelik ki, ami a jelentős mennyiségű hajszálgyökérrel biztosítja az eredést. A földlabdát földben gyorsan elbomló jutazsákkal fogják össze, ami a korosabb növényeknél dróthálós erősítést is kap. Előnevelt örökzöldeket, lombos fákat és cserjéket árulnak így. Ültetésük egész őszre és tavaszra kitolódik. Ebben az időszakban az azonos fajtájú és méretű konténeressel szemben a földlabdás növényt részesítsük előnyben vásárlásnál, mert legtöbbször jelentősen olcsóbb, és mindig szebb, frissebb áru. A begyökeresedése a szabadgyökerűekénél kevesebb időt vesz igénybe, ezért lombjuk hamarabb indul fejlődésnek.

A konténeres növényeket keményfalu cserépben vagy fóliazsákban nevelik és hozzák forgalomban. Ezeknek van a legteljesebb gyökérzetük, ezért eredésük is a legbiztosabb. Ma már gyakorlatilag bármilyen dísznövényt és a számos gyümölcsfát is megkaphatjuk konténeres kivitelben a nagyobb faiskolákban, és ráadásul egész évben. A különösen nagy értékű örökzöldekkel, díszfákkal és cserjékkel pedig szinte kizárólag így találkozunk. A konténeres növények a biztos eredés mellett a a hagyományos ültetetési időszakokon kívül egész nyáron át is telepíthetők, persze extra vízellátással.

Nem beszéltünk még a télről, mint ültetési időszakról. Ebben az időszakban csak a nagy hó és az átfagyott talaj akadályozhatja meg az ásást. Enyhe időben viszont teljes nyugalommal kiültethetjük például a karácsonyi konténeres fenyőnket a kertünkbe. Ennél sokal nagyobb telepítéseket azonban nem érdemes télre időzíteni, mert a szűk faiskolai a választék és a hirtelen érkező lehűlés keresztülhúzhatja a számításainkat.

Általában érvényes, hogy a fagyérzékeny növények ültetésével célszerű az őszt és telet elkerülni, mert a begyökeresedett és megerősödött növényeket kevésbé bántja a hideg.

Növény, trágya, ásó, gereblye, és kezdődhet az ültetés!